Az internet terjedése megállíthatatlan folyamat, népszerűsége töretlen
Kihat mindennapjainkra, segítségével vásárolhatunk, játszhatunk, ismeretekhez juthatunk, ismerkedhetünk, cseveghetünk, vitatkozhatunk, híreket olvashatunk…
Rohanó világunkban alig marad idő arra, hogy leüljünk, megpihenjünk, és egy könyvet a kézbe véve, csendes, lágy zenét hallgatva, képzeletünk szárnyára kelve kikapcsolódjunk, kilépjünk a hétköznapi darálóból a regény adta világba.
Csakhogy a XXI. század tempója, és az internet befolyásolja, átalakítja olvasási szokásainkat is. Míg az idősebb generáció számára a számítógép leginkább munkaeszköz, némi távolságtartással viszonyulnak hozzá, a fiatalok szinte klaviatúrával a kezükben születnek.
Számukra természetes közeg az internet világa.
Kérdés, hogy mindezek milyen irányba befolyásolják olvasási szokásainkat.
Az internet olvasóinak vizsgálatára és kategorizálására elsőként a Magyar Művelődési Intézet és a MTA Szociológiai Intézete vállalkozott.
Megvizsgálták az internet használóinak összetételét, használati szokásaikat. Megállapításuk szerint a következő tevékenységek tartoznak az internetes olvasás kategóriájába:
Hírek olvasása, tanuláshoz, munkához szakirodalom, információ keresése, hobbival kapcsolatos tájékozódás, kultúrával, művészetekkel kapcsolatos információkeresés, utazással kapcsolatos információk keresése, tájékozódás filmekről, sportról, autókról, sztárokról vagy az egészségügyről.
Nem sorolták az internetes olvasás körébe az internetes vásárlást, játékot, chat-et, e-mailezést, zenei és egyéb file-ok letöltését és egyéb interaktív tevékenységeket. Ebből arra is következtethetünk, hogy az internetes olvasó is olvasó.
Manapság egyre gyakrabban hallani arról, hogy a gyerekek - és olykor a felnőttek is- olvasási problémákkal küzdenek.
Hazai és nemzetközi vizsgálatok adatai szerint a magyar közoktatásban tanuló gyerekek fele nem olvas olyan szinten, ami az adott évfolyamon elvárható.
Pedig ez nagyon jelentős tudás, ahogy dr. Pusztai Éva tanulás-módszertani menedzser fogalmaz(3): „az olvasás nem egyszerűen egy tantárgy, hanem a belépő a 21. századba. Napjainkban egyszerre zajlik két egymásnak látszólag ellentmondó folyamat a nyugati világban. Gyorsan fogynak a képzettséget nem igénylő munkák, akinek nincs megfelelő tudása, gyorsan és végérvényesen a társadalom peremére szorul. A mindennapi élet pedig egyre bonyolultabb, aki nem tud megbízhatóan kiigazodni a nyomtatványok, űrlapok, szerződések szövegtengerében, az képtelen ügyei önálló vitelére. Hogy keressen állást, hogy írjon önéletrajzot, hogy intézzen banki átutalást, fogalmazzon kérvényt, aki bizonytalan az írásban-olvasásban?”
Eközben elsősorban a televízió és az internet hatása miatt az olvasás, mint szabadidős tevékenység a 30 évvel ezelőtti dobogós helyről mára a 20.-ra csúszott le - igaz nem csak Magyarországon. Az alacsony színvonalú képzésben részesülő gyerekek az iskolából kilépve sem olvasnak, a gyenge-közepes olvasástudásuk nem stabilizálódik, nem mélyül, nem válik szokássá, hogy akkor is olvassanak, ha nem muszáj.
De az olvasási hiányosságokat nem csak a tv, az internet használat elterjedése okozza, és már régen nem az a legnagyobb veszély, hogy elfogynak a szépirodalmi művek olvasói, hanem az, hogy a közoktatás évente 25- 30 ezer képezhetetlen funkcionális analfabétát enged ki 16 -17 évesen a semmibe.
Hogy miért nem tanulnak meg a gyerekek megfelelően olvasni? Főleg azért, mert kapkodva, feleslegesen felgyorsítva, indokolatlanul sokféle módszerrel tanítják nekik a betűvetést. Nincs elég idő, hogy nyugodtan, élvezettel, sokat gyakorolják az olvasást, amíg az automatikussá válik.
Mint bevezetőmben említettem, az internet hatalmas lehetőségek tárháza is.
De veszélyeket is rejt, hiszen a nagy kínálatban főleg gyerekeink, de akár mi magunk is, nem feltétlen olyan oldalakat látogatunk, amelyek által fejlődünk, többek, jobbak leszünk, amelyek által ismereteinket bővíthetjük.
A döntés viszont a mienk; és számos lehetőséget is rejt magában az internet, amit kihasználva sok mindent, többek között az olvasást is javíthatjuk.
Balogh Péterné (1) tanulmányából kiderül, hogy a gyerekek a tanévben heti átlag 7,1 órát, a szünidőben heti 11,4 (!) órát töltenek a gép előtt.
A tanárnő kimondottan a beszédhibák, olvasási problémák javítására keresett lehetőséget interneten keresztül.
Tanulmányában megemlíti, hogy logopédusok is nagy sikerrel használnak számítógépes programokat munkájuk során.
A beszédhibák javításához használható program a Beszédkorrektor, mely az internetről ingyen letölthető szoftver, és segítséget nyújt a beszédhibás és hallássérült gyerekek helyes beszédhang-képzésének kialakításához. Feladatai alkalmazhatóak a pöszeség korrekciója, a megkésett beszédfejlődés terápiája és a hallássérültek beszédfejlesztése során.
A kiejtett hangok színképét vethetjük össze a normál ejtés színképével. Ilyenkor a gyerek egyszerre látja és hallja a hangmintát. A helyes képzés ellenőrzését különböző színes háttérképekkel egészítik ki, mellyel vidámabbá teszik a gyakorlást.
Emellett megtalálhatóak készségfejlesztő programok, illetve a számunkra jelen kérdésben leginkább fontos, a diszlexia és diszkalkulia terápiájához használható programok:
A Professzor programcsomag az olvasás tanításában nyújt segítséget. Olyan készségeket gyakoroltat, mint a kiejtés, magán-és mássalhangzó differenciálás, betűazonosítás, szótagolás, betűkből szavak szintézise, Használható gyakorló anyagként, ilyenkor a 16 különböző feladatból kiválasztott bármelyiket használhatja a gyerek. Másrészt a lecke üzemmódban megszabott sorrendben követik egymást a feladatok. A Karbantartó egység lehetővé teszi, hogy az egyes programokat az egyéni igényekhez igazítva használjuk.
A Dyslex programcsalád az olvasási készséget fejlesztő korrekciós programcsalád, mely hatékonyan egészíti ki a diszlexia-terápiát. Játékosan fejleszti az értő olvasást, a kreativitást. Feladatai: szódominó, memória, betűkereső, mondat.
Szintén hasznos a helyesírás gyakorló szoftver 1-4. osztályosoknak és haladóknak.
A program lehetőséget ad különböző osztályfokon állók szójegyzékében található szavainak gyakoroltatására. A kiválasztott osztály szavai betűkihagyásokkal kerülnek a képernyőre, ezeket a szavakat kell a gyerekeknek begépelniük helyesen. A program 30 szavanként összegzi a helyes és helytelen válaszokat. Alkalmas saját szókészlet bevitelére és gyakoroltatására is és feladatlapokat is nyomtathatunk a segítségével.
A programok közül a tanárnő kiemeli a Varázsbetű programcsaládot, mert a számítógépes szakemberek mellett komoly tapasztalattal rendelkező logopédusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, tanárok, pszichológusok vettek részt a programok kidolgozásában.
Az imént említett programok sora nem teljes, rajtuk kívül számos hasznos található a neten, amellyel gyermekeink olvasási és egyéb tudását fejleszthetjük. (pl. ManóABC –Manóolvasás, ManóMatek 1.2. , Mókusiskola)
Ami a felnőtteket illeti, vannak, akik többet olvasnak, mint régen, és elég sokan vannak, akik kevesebbet vagy egyáltalán nem olvasnak.
Kamarás István(5) véleménye szerint az internet és a különféle csatornák merőben pragmatikus, haszonelvű, gyakran ideges használata nem más, mint az értelmi megismerés iránti vágy mohósága, ami valamiféle türelmetlen kapkodással, a másikra való oda nem figyeléssel párosul.
Ezt a „másikat” megtestesítheti egy könyv, egy irodalmi mű. Ez nélkülözhetetlen, mert csak egy tőlem különböző másikban tudom magam megismerni. Ott látja a legnagyobb gondot, hogy ez a másik vagy cserepekre esik szét, vagy meg sem jelenik. Ebben a tekintetben a könyvet nem pótolja s nem szorítja ki a média, hanem az ilyen típusú médiahasználó iktatja ki bizonyos mértékben a könyvet mint a megismerés forrását.
Gereben Ferenc(5) állítása szerint az olvasáskultúrában is megmutatkozik stílusbeli, verbális és kommunikációs lazaság, lazulás, s ez a jövő olvasáskultúrájára nézve is veszélyeket rejthet magában, még akkor is, ha azt mondjuk, a könyvtől, mint hordozóközegtől ebben a formában el kell búcsúznunk. A könyveket az emberek egy picit már úgy olvassák, mint az internetet. Egyszóval szörföznek.
A beleolvasás, a belelapozgató olvasás terjedő olvasási szokások.
"Volt idő, amikor nem esett nehezemre elmerülni egy hosszas regényben: figyeltem a cselekmény fonalára, emlékeztem, hogy ki kicsoda. Míg egykoron búvár voltam a szavak tengerében, most a víz felszínén suhanok, mintha jetskin ülnék" - jellemzi Carr (4) , hogyan változott meg a saját gondolkodásmódja az elmúlt években. "Pontosan látom, mit csinált a net az agyammal: lerombolta annak a képességét, hogy koncentrálni tudjak valamire, és egy témában mélyen elmerüljek."
Pintér Róbert(4) szerint a következő nemzedék a hagyományos értelemben vett "alapműveltségének" nagy részét az internetről fogja szerezni. Nem ritka jelenség ma sem, hogy a fiatalok a lecke alapanyagát is - rosszabb esetben az egész dolgozatot - a világhálóról szedik össze.
Zipernovszky Hanna(7) nem kongat vészharangot az internet elterjedése kapcsán. Hangsúlyozza tanulmányában, hogy az internetes felhasználói csoportok, közösségi színterek, mint például az MSN, úgy az internetes tanulási formák is új kommunikációs lehetőséget kínálnak a közös tanuláshoz, a közös tapasztalathoz, a közösségi munka végzéséhez.
Svéd kutatási adatokat boncolgat, melyek szerint a svéd fiatalok olvasástudására az internet nem volt káros hatással az elmúlt hat évben. Az OECD országok közös tudásszint vizsgálata, a 2006. évi PISA (Programme for International Student Assessment) felmérése szerint a svéd tizenöt évesek szövegértése az átlagosnál jóval magasabb szintet mutat, amibe az olvasott szöveg feldolgozása és magyarázata is beletartozik.
Véleménye szerint egészen újfajta lehetőségek adódnak: a digitálisan megjelenő vers egyrészt újszerű tipográfiával hat – például mozgó szöveggel operál, pulzálással emel ki szavakat vagy hátteret teremt a mondandó kiemelésére –, másrészt az olvasót a mű aktív részesévé, tényleges felhasználóvá teszi.
Friss kutatási eredményeket hoz fel (Engberg, 2007), melyek rávilágítanak a digitális költészet esztétikai jelentőségére és csekély kihasználtságára az oktatás területén. A digitálisan alkotott költemény már létrejöttének pillanatában az új médiatechnológiára épül egy adott társadalmi közegben, amelynek írója feltételezi az aktív olvasót, és aktív olvasóként gyakran a fiatalokat célozza meg. Mindenki megtalálhatja benne az egyéniségének, érdeklődésének legmegfelelőbb művészeti kifejezési formát.
Láthatjuk, az internet tanulási, tanítási szempontból nagyon hasznos lehetőség. Az e-book, az internetről letölthető tanagyagok, akár a közép- akár a felsőoktatásban megkönnyítik a diákok információhoz jutását, illetve áthidalják azt a nehézséget, hogy aki nem lakik nagyvárosban, nehezen jut el „nagykönyvtárba”.
Elmondhatjuk, hogy az internet terjedése megállíthatatlan folyamat.
Ez ellen sokat nem tehetünk, talán nem is kell. Sokkal inkább el kellene fogadni, és ehhez alakítani a hozzáállásunkat, mind egyénileg, mind társadalmilag - különösen az oktatás területén.
Tudatosítsuk gyermekeinkkel, magunkkal: az internet csak egy lehetőség, amivel élhetünk, de fokozottan figyelve arra, honnan szerezzük be az információkat. Az iskoláknak az informatikai képzésen túl meg kellene tanítania azt is, hogyan kezeljük az interneten keresztül olvasott információkat; tanuljunk meg válogatni, mérlegelni.
Vitathatatlan, gyors és egyszerű leülni a gép elé gyereknek, felnőttnek egyaránt De azt az élményt, amit egy könyvtár nyújthat, ahol a sok, könyvtől roskadozó polc kutakodásra, keresésre buzdít, mikor egy könyv szinte „megszólíthat” egy olvasót, nem pótolhat egy számítógép.
Egy interneten olvasott tanulmány, cikk, e-book nem nyújtja azt, amit egy valódi könyv; mikor érezni egy új műnek az „illatát”, vagy egy réginek a patinás, méltóságteljes voltát, az elmélyülés lehetőségét, fantáziánk szárnyalását.
Ezektől megfosztani magunkat, vétek lenne.
Éljünk az internet lehetőségeivel, de ne hagyjuk, hogy „ő” éljen helyettünk.
Felhasznált irodalom:
1., Balogh Péterné, Az olvasási képesség fejlesztése számítógéppel forrás: http://www.varazsbetu.hu/cikk/baloghdora.htm
2., http://internetread.blogspot.com/ Internet olvasók
3., dr. Pusztai Éva tanulásmódszertan tréner, Olvasótábor alsósoknak
http://www.tanulasmodszertan.hu/tanulmanyok/olvasotabor.htm
4., http://www.fn.hu/hetilap/tarsadalom_trend/20081014/elbutit_net/ Elbutít a net?
5. http://www.sg.hu/cikkek/63450 Az internet elbutít?
6. Új pedagógia szemle, Olvasáskultúra az Internet korában http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-04-tk-Budai-Olvasaskultura
7., Zipernovzky Hanna, Felesleges időtöltés? http://www.tanszertar.hu/eken/2008_02/zh_0802.htm .
